|
Degan Alihastro verseiből (részlet) 1. Szélisten Esőisten Hozzatok enyhülést Sebére szívemnek Madáristen Tépd torkomból a jajgatást Szaladj elő ősi hegyekből Leopárdisten Nincs velem az én szeretőm Napra tárja combjai ívét Mézcsorgású kútjára Más hajol enyhért Tengerszín szeméből A gyönyör másra sugárzik 5. Reggel ha látod az égen a kondort Tudhatod vigyáztam álmodat éjjel Ne riasszon a pumaszemű szörny Gyékényed fölé ne szálljon Denevérasszony Tengerszín szemed ne nyíljon az éjbe Mikor sápad az utolsó hajnali csillag Előhajtani aklából a Ragyogót Fölsiklik az égre a kondor Visszahullajtod takaródra az árnyat Állok messze a hegyeknél Nézek utánad Szárítják könnyes arcomat Keselyűszárnyak 9. Patak zuhan a hegyről Hallom a hangod Szikláktól gyönyörült ének Meddig hagynak az istenek itt Cicomázni az évszakokat Mikor küldenek karvalyokat érted Légy templomuk oltárdísze Kifosztva utánad meddig tátogat a nyár Jaj vigyázz szemed nélkül ne hagyd Tengerszín-szerelemtelen Halott hideg a smaragd 13. Aranykorongokat ragyogtat melled Lecsukló fejemet Pihenni engedd Simítsd homlokomat Simogasd meg az arcom Tengerszínszemed búcsúztasson Míg átkísér őseinkhez A gyászba öltöző alkony |