|
Nike a hely nem volt ismerős mégis egyértelműnek tűnt a régi ház sorban hatan-nyolcan ültetek én jelképesen egyedül a másik fal melletti padon nyújtott lábakkal fehér zokniban ahogy belekezdtél tudtam már hallottam a dologról nem volt meglepetés hangod bizonytalan hogy nehéz de arra kértek szólj nekem – nem akartad konkrét személyhez kötni – máskor ne menjek hozzátok a fekete oldalt zöld betétes nike cipőben kimondva furcsán hatott lábamon fehér zokni de tudtam hátrébb tolva ott a bűnös cipő akkor vettem észre lehajtott fejjel mintha szégyellné a dolgot a sor végén ő is ott van rég külön laktunk mégsem mondhattam itt hagyom a picsába a cipőt és emlékezz valami gagyi helyen háromezer-négyszáz forintért vettük de csak a tényt közöltem és ültem tovább közöttetek ahogy az idő visszapereg rémlik vagy nyolc éve kidobtam fájó szívvel hisz az volt az egyik legkényelmesebb és ki tudja honnan miért most képes volt visszajönni bevilágítani a múltba májusban alváskor ebéd után |