Bartók



volt hatvanegy napunk a közös ég alatt
beleborzongok
Veled együtt én
a maradék a satnya
mit tudtam én mi van New Yorkban
mit tudtam én hol ki a magyar

homlokomon az átszúrt érbe
lüktetett
anyám vére
nem tudta ő sem én se
az óceánon túl elfogy
egy kis haza nagy zenésze

van-e kezdet
van-e valami készen
hatvanegy év után sincs válaszom
kínzatunk gyönyörben szenvedésben
s ha szívűnkig ér egy zongora
hegedű hangja

megértjük-e miért jöttünk
e nagy kalandra
ide hol gyermekgyönge az egység
kellenek hát kik küldetnek szeressék
verssel ecsettel sámánvarázzsal
húrosokkal ütőkkel cselesztával



[KEZDŐLAP]