Százados út

                                            (In memoriam Fővárosi Kenyérgyár)



hogy igazából miként működnek a dolgok
számomra kibogozhatatlan
múltkor a kenyérgyár melletti nagy fáról írtam
persze álombeli volt a kép
a valóság átszüremlése
ötvenévnyi féreglyukon az emlékezetből
piros téglakerítés
bennük vakolt fehérre meszelt téglatükrök
ha végigmentünk a Hős utcán a Hungáriáig
mellette vitt az út
ott nyitogatták a nagy teherkaput
onnan indultak hajnali kenyérillatokkal az autók
hát ez volt a régi idők beidézése
azóta eltávolítottak onnan az évek
eszembe se jutott mikor felültem az 1-es villamosra
átszállva a csepeli HÉV-ről
hogy dolgom intézendő Óbudára érjek
hiába jártam arra ezerszer
villamosból nézve mindennek más hatása van
de arról nem tudtam
hogy egyszerűen eltűnt a gyár
torzító tükreivel körbeölelve a semmit
csak a romos téglakerítés maradt
egy perc és továbbment a villamos
bámultam az üres sebhelyet
talán a fa
mintha ott gyászolt volna
a haldokló kerítés felett



[KEZDŐLAP]