• Nevem: Birtalan Balázs.

• Születtem: 1969. október 12-én, Budapesten.
  
  

• 1979-ben hat versem jelent meg vidéki napilapok gyermekrovatában.

• 1983-tól folyamatosan jelentek, jelennek meg verseim, cikkeim, publicisztikáim különböző újságoknál, folyóiratoknál. Ábécé-sorrendben, a teljesség igénye nélkül: Egyházfórum, Ezredvég, Élet és Irodalom, Fundamentum, Ifjúsági Magazin, Kalligram, Kapu, Keresztény szó, Kincskereső, Közjegyzők Közlönye, Magyar Ifjúság, Magyar Narancs, Marana Tha, Mások, Mérleg, Mozgó Világ, Népszabadság, Népszava, Spanyolnátha, Új Ember, Új Tükör.

• 1987-ben középfokú állami nyelvvizsgát tettem angol nyelvből.

• 1987-ben 3. helyezést értem el vers-kategóriában Sárváron, az évente megrendezett Diákköltők, diákírók országos fesztiválján.

• 1988-ban 1. helyezést értem el ugyanott, ugyanazon kategóriában.

• 1988-ban érettségiztem Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban.

• 1989-ben felsőfokú állami nyelvvizsgát tettem eszperantó nyelvből.

• 1990–1992 között kispapként négy félév teológiát végeztem Esztergomban, az Érseki Hittudományi Főiskolán.

• 1993-tól sok éven keresztül aránylag aktív résztvevője voltam a hazai melegmozgalomnak; nevemet leggyakrabban a keresztény hit és a homoszexuális orientáció összeegyeztethetőségének kapcsán emlegették.

• 1993 őszén két katolikus barátommal megalapítottam meg a Bíborpalást Katolikus Homoszexuális Közösséget. Ez az imacsoport volt Magyarországon az első keresztény-meleg kezdeményezés. Mintegy másfél évig működött, míg végül bizonyos belső problémák miatt apránként elhalt.

• 1995–1996-ban két félév pszichológiát hallgattam Budapesten, az ELTE BTK-n.

• 1995. szeptemberben jelent meg B-változat című verseskötetem (Budapest, Anonymus Kft., szerkesztette: Angyal János).

• 1996 augusztus 1-jén Sándor Bertalan barátommal (aki akkoriban kapucinus papként szolgált) megalapítottuk az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért nevű csoportot, amely működésének tíz esztendeje alatt egyedül képviselte a hazai keresztény-meleg önszerveződést.

• 1996–1997 között angolt tanítottam.

• 1997. áprilisban jelent meg Halállal lakoljanak? – A homoszexuális ember és a kereszténység című könyvem (Budapest, Cartafilus Kiadó).

• Az 1988 és 1998 közötti időben (a köztes időszakokban) többnyire könyv- és/vagy CD-árusként működtem, a legkülönbözőbb munkáltatóknál.

• 1998. augusztustól 2010. januárig okiratszerkesztőként dolgoztam Újpesten, egymást követően két közjegyzői irodában.

• 2001. március 5-étől élek párkapcsolatban Tomival.

• 2003-ban, a 34. Magyar Filmszemlén bemutatták Frivaldszky Bernadett rendezésében az én történetemet feldolgozó Halállal lakoljanak? c. 55 perces dokumentumfilmet.

• 2005 januárjától rendszeresen vezetem saját személyes blogomat.

• 2005–2006-ban elvégeztem az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 200 órás módszerspecifikus képzését, amelynek fókuszában a hipnózis, a KIP, az NLP és az Ego State Terápia állt.

• 2006–2007-ben egyéni pszichoterápiába jártam, amelyet a terapeutával közös megegyezéssel, sikeresen zártunk le.

• 2006-tól foglalkozom terápiás keretek között és pszichoterápiás eszközöket alkalmazva olyanokkal, akik elfogadják az általam nyújtott segítséget.
  

• 2007. november és 2009. március között 180 órányi sajátélményre tettem szert pszichodrámából.

• 2008. február 18-én – a megkeresztelkedésem 19. évfordulóján leírok magamról két dolgot: A „római katolikus” jelző egyértelműen nem, a „keresztény” jelző nem egyértelműen helytálló rám nézve.

• 2008. novemberben jelent meg Aszalt szilva naplementekor (Mémtörténetek) című könyvem (Budapest, Katalizátor Kiadó).

• 2009 januárjában a blogom látogatottsága elérte a 100 000-es számot.

• 2009. július 30-a óta vagyunk Tomival bejegyzett élettársak.

• 2009. decemberben jelent meg Művirágok a szimbolizmus oltárára című verseskötetem (Budapest, Katalizátor Kiadó).

• 2010-ben néhány hónapon keresztül szinkrondramaturgként is dolgoztam.

• Terápiás tevékenységemmel szoros tartalmi összefüggésben 2010 szeptembere óta vezetem Sorskönyv nélkül című pszichológiai blogomat.

• 2010. május és 2011. május között további 150 órányi pszichodráma sajátélményt szereztem.

• 2010–2011-ben elvégeztem az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 50 órás Fejlődéslélektan és pszichopatológia képzését.

• 2011-ben részt vettem az egyesület Módszerspecifikus Integratív Gyermekpszichoterápia (IGYP) képzésének 30 órás Tranzakcióanalitikus terápia gyermekekkel és serdülőkkel, valamint 30 órás Ericksoni hipnózis és rövidterápia serdülőkkel képzésmoduljain.

• 2011 tavaszától részt veszek az egyesület 100 órás Kognitív viselkedésterápia műhely című képzésében.

Megjegyzés: A fentiekből is kiderül, hogy nem vagyok orvos, sem pszichológus. Nem végzek egészségügyi, sem kiegészítő egészségügyi tevékenységet. Az általam nyújtott segítő szolgáltatást terápiának nevezem, és abban az értelemben használom, ahogy azt a vonatkozó oldalon kifejtem. Azonban a hatályos magyar jogszabályok értelmében az nem tekinthető pszichoterápiának.

Honnan az interneten általam rendszeresen használt nicknevek?

• Feanor: J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyve nagyon sokáig állt olvasatlanul a könyvespolcomon, azzal, hogy „majd ha lesz időm, nekilátok”. Időm ugyan nem lett, de a közjegyzői iroda olyan messzire esik a lakástól, hogy a hosszú metrózások során bőven van lehetőségem újra és újra belevetni magam Középfölde fájdalmasan szép és a valóságosnál igazabb világába, tündék, hobbitok, törpök és entek közé. E könyvben csak párszavas utalás történik Feanorra, az óidők egyik legnagyobb eldájára, A szilmarilok című könyvben azonban olvasható élete és halála. Amikor 2000 tavaszán virtuális életem kezdetét vette, és IRC-n, fórumokon stb. nicket kellett választanom, szinte intuitív módon találtam meg az összecsengést Feanor és részben valódi, részben vágyott önmagam között. A hihetetlen ügyességű és utolérhetetlenül találékony elda az „igazság bajnokaként” nem tűrt semmiféle elnyomást, s a hatalommal szembeszállva, a legjobb indulattól hajtva, de a maga útját járva – végül katasztrófába vezette népét és önmagát. „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot” – mondja Jézus. E boldogság soha nem volt idegen tőlem. Talán mert szüleim sohasem kezeltek taknyos kölyökként, van az, hogy kiskoromtól fogva egyetlen tekintélyt tudok csak elfogadni: a jóakarattal párosult tudás hatalmát. S ha valaki rosszindulattal és/vagy ostobán próbál uralkodni környezetén, hajlamos vagyok önpusztítóan is ellenállni neki. Ebből a körülöttem levők többnyire csupán az öncélúnak vélt ellenállást vagy a színpadiasnak mondott önpusztítást észlelik. S ha ilyenkor az ember eredendő jóságáról, az igazság kérlelhetetlen kereséséről beszélek – kimondva vagy kimondatlanul, de gyakran naivnak és idealistának titulálnak. Ilyenkor nem tudok észérvekkel vitatkozni. Még az is lehet, hogy nekik van igazuk.
  
  

• Izmael: Daniel Quinn Izmael c. regénye (a folytatásaival együtt) egyike azon kevés könyvnek, amely váratlanul, gyökeresen és tartósan átalakította a gondolkodásomat olyan alapvető fogalmakról, mint világ, ember, civilizáció, kultúra, vallás. A címszereplő bölcs, de morózus gorillát azóta példaképemnek tekintem; tanítását pedig – mint világképem fontos és integráns részét – igyekszem megosztani környezetemmel.